Tájház

A megújult Tájház ismét fogadja a látogatóit, melyet Magyarlukafa Község Önkormányzata működtet. Terveink közt szerepelnek alkotó hétvégék, táborok, népi kismesterségek oktatása, kiránduló csoportok fogadása.

Nyitva tartás: 8-14 óráig, ettől eltérő időpontban előzetes egyeztetés szükséges a következő telefonszámon: 06/73-554-046.

 

MAGYARLUKAFAI NÉPRAJZI MŰHELY TÖRTÉNETE
1979–1984

"Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik."
Tarján Gábor, 1984

Dél-Zselic Magyarlukafán fennmaradt utolsó talpasházát az 1970-es évek végén a Baranya Megyei Tanács megvásárolta. Az 1860 körül épült romos házat helyreállították, majd a Janus Pannonius Múzeum kezelésébe adták. 1979 márciusában nyílt meg a lukafai tájház, amely még abban az évben néprajzi tábornak adott otthont. A berendezést is az első táborlakók készítették. Egyetlen szempont vezérelte őket: a hagyományos paraszti kultúrákból átmenteni mindazt, ami saját korukhoz is szól. Kiállításunkban egymás mellé állítottuk a környékről származó tárgyakat, amelyek a Magyarlukafai Néprajzi Műhely résztvevőinek inspirációt adhattak, és azokat, amelyeket itt, ebben a házban készítettek.

A népi műemlékház egykori füstöskonyhájában étkezőt, az utcafronti szobában bőrös- és szövőműhelyt, a hátsó, nagyobb helyiségben fazekas műhelyt alakítottak ki, melybe a hedrehelyi Bencsik család felszerelése került koronggal, gyúrópaddal, mázörlővel. A tájház telkére 1980 nyarán Istvándiból egy gerendavázas pajtát telepítettek át, ez fogadta be a fafaragóműhelyt. A következő évben a megyei tanács Somogyhatvanban vásárolt egy fészer-pajtát, amelyet Hegedűs József somogyhárságyi kézműves kisiparos irányításával az alkotótábor ösztöndíjasai és az Iparművészeti Főiskola építész hallgatói építettek fel újra a telken.

Néhány év múlva a műhely hatására olyan fiatalok is érkeztek, akik már nemcsak a nyári tábor lakói voltak, hanem a vidéki életformát választva letelepedtek a faluban. A megyei tanács megvásárolta számukra a falu lakatlan házait, amelyekbe bérlőkként költöztek be.

A Magyarlukafai Néprajzi Műhelyt és alkotótáborait a Janus Pannonius Múzeum néprajzos muzeológusai, Dr. Andrásfalvy Bertalan és Tarján Gábor szervezték. 1979 és 1984 között több száz résztvevője volt a táboroknak.

A Kaptár Egyesület Baranya megyében 1987-ben alakult, a Magyarlukafai Néprajzi Műhelyben alkotó és oktató kézműves mesterek összefogásával. Az alapítók fő célja a népi kultúra értékeinek óvása, a hagyományos népi kismesterségek megőrzése, továbbadása, a kézműves technikákkal készült tárgyak népszerűsítése. A Kaptár Egyesülethez az évek során sok baranyai mester, a kézművességet magas szinten művelő, tehetséges pedagógus, tanár, népművelő csatlakozott. A tagok 1988-óta folyamatosan tanították a kézműves mesterségeket gyerekeknek és felnőtteknek, rendszeresen tartottak játszóházi foglalkozásokat, szakköröket, részt vettek mesterség bemutatókon, kézműves vásárokon. A Kaptár Egyesület tagjainak munkáit szinte évente lehet látni országos és a régióban szervezett kiállításokon, de sok alkotónak van látogatható műhelye is.